Az élet játék élménykonferencia

Rendhagyó irodalomóra Beck Zolival

Néhány bekezdésnyi szöveg, színek, ízek, illatok, tárgyak. Ennyi áll a rendelkezésünkre, arra, hogy közösen konstruáljunk koherens sorsnarratívát. Közben egy lehetséges kortárs irodalmi kánon is kibontakozik előttünk.

Az interaktív foglalkozást egy gimnáziumi osztály részére indítjuk 25 diák részvételével, amelybe „külső körben” ülő megfigyelőként 25 pedagógus résztvevő kapcsolódhat be. A diákoknak szóló foglalkozás tanulságait és sok egyéb tanári dilemmát, illetve kortárs irodalmi szövegekhez való viszonyulásunkat lesz lehetőség utána megosztani, megvitatni, megbeszélni a következő idősávban induló beszélgetésben.
 

Hogy ne verjenek át, és ne lopják el a pénzed - avagy az álhírek és adathalász csalások felismerésének bombabiztos technikái játékos formában. A workshopon a diákok megtanulhatják azokat a hatékony technikákat, amelyek a közösségi médiában terjedő átverések és adathalász csalások, hamis nyereményjátékok kivédésére alkalmasak. Ha az idő engedi, akkor azokat a jeleket is átvesszük, amelyekkel a TikTok videókban terjedő félrevezetések is kiszűrhetők.

Médiatudatosság és anyanyelvi kompetencia fejlesztése kreatív alkotómunka közben

A NMHH Debreceni Bűvösvölgy Médiaértés-oktataó Központ médiaértés-oktatója vagyok, ahol általános- és középiskolás tanulók médiatudatosságának fejlesztésével foglalkozunk interaktív, élménypedagógiai stúdiómunkák keretében. Korábban magyar – média szakos tanárként dolgoztam a közoktatásban, módszertani oktatóként a tanárképzésben, tananyagfejlesztőként és trénerként az Oktatási Hivatalban. Pedagógiai témában több könyvem megjelent: IKT-s ötlettár, A kaméleonpedagógus így csinálja, A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak, Játék, munka tanulás – A 21. századi projektmódszer kézikönyve pedagógusoknak.

Ahogy a mindennapi tapasztalatokból érezhető és a Digital Parenting (2021) reprezentatív kutatás is alátámasztja, a gyerekek egyre fiatalabb korban lépnek be a digitális világba. Így az anyanyelvi kompetencia mellett fontossá vált a digitális kompetenciájuk és médiatudatosságuk fejlesztése is, hiszen az írott és beszélt nyelv mellett gyakran más médiumokon keresztül jutnak információhoz. Sok esetben a diákok szívesebben is fejezik ki magukat olyan más „nyelveken”, mint például a fotó, a mém, a képregény, a videó vagy a film. A gyakorlatias előadásban azt járjuk körbe, hogyan fejleszthető a diákok tudatos (média)nyelvhasználata. Bemutatjuk, hogy a Budapesten, Debrecenben és Sopronban működő Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok több tantárgyhoz kapcsolódó, interaktív és élményalapú foglalkozásain milyen kölcsönös, módszFertani átjárási lehetőségek vannak anyanyelv és médianyelv között, illetve hogyan járulunk hozzá a tanulók anyanyelvi kompetenciájának és médiaértésének fejlesztéséhez, miközben a diákok médiatartalmakat hoznak létre (kép, hang, mozgókép). Kitérünk arra is, hogy az internetes kockázatokat feldolgozó foglakozásaink miként teremtenek lehetőséget arra, hogy netes nyelvhasználatról, a közösségi médiás nyelvi udvariasságról, valamint az asszertív kommunikáció fontosságáról is beszélgessünk a hozzánk érkező gyerekekkel.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a legújabb generáció tagjai otthonosan mozognak a virtuális és informatikai világban, azonban a mindennapos telefonhasználat, a közösségi hálókon való aktivitás és a virtuális játékokkal eltöltött idő kevésbé számít digitális kompetenciának. A valós informatikai tudás elsajátításában nagy felelőssége van korunk iskolarendszerének és a pedagógusoknak. Tudatosítanunk kell, hogy a digitális tudás, a programozási ismeretek „jó” átadásakor nem azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy passzívan digitális tartalmat fogyasszanak.

Az workshop során olyan módszerrel ismerkedhetnek meg a résztvevők, amely a nagybetűs Digitális Programozás „előszobája”. Egy szisztematikusan átgondolt informatikai játék, melynek megismerése és alkalmazása során a tanulók átélik a felfedezés örömét, gyakorolják a problémamegoldást és megtapasztalják a tantárgyközi kapcsolatok sokszínűségét.
 

Gyermekkoromban a zene annyit jelentett, hogy anyuék (jó hamar!) beírattak zongorára. Nem szerettem. (bezzeg a disco…) Elmúltam 16, mikor megkértek, hogy kísérjem a helyi kórust. (hű, ez kínos! De hirtelen: ) A zene levegőt vett és feléledt. Segített felszabadultan játszani, kifejezni az elmondhatatlant, másokkal együtt alkotni libabőröset. Ének, zene, zongora, zeneelmélet tanár vagyok és karnagy. Mindenki tud énekelni. Mindenkinek jár a zenei élmény.

Játék, mozgás, nevetés, alkotás, kikapcsolódás, hangfürdő, ötletbörze. Egyszeri alkalomra, énekórára, hétköznapokra.

Steigervald Krisztián író, generációs szakértő, tréner. Többek között a generációk kutatásával foglalkozik, azon belül is azok értékrendjével, működésmódjával, valamint a generációk közötti kommunikációs különbségek bemutatásával pszichológiai és pedagógiai szempontok mentén.

Mit jelent a figyelem és figyelmetlenség? Milyen családi szűrőket alkalmazunk arra nézve, hogy minek szenteljünk figyelmet és minek nem? Milyen szerepet játszanak ebben a digitális eszközök? Kire tudunk figyelni? És hol van ebben az én? Hasonló kérdéseket körbejárva fogjuk feltárni a generációs kérdéseket Steigervald Krisztián vezetésével.

Az irodalomóra folytatása

A beszélgetés az első idősávban megvalósult rendhagyó irodalomóra folytatása.

Dr. Beck Zoltán PhD a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének adjunktusa. Beck Zoli, a 30y zenekar frontembere, a Rájátszás produkció egyik alapítója, ahol magyar kortárs költők és magyar rockzenészek értelmezik (újra) egymás zenéit és szövegeit. Oktatói és kutatói pályáján kortárs roma irodalommal foglalkozik, a zene és a költészet határán olyan értékeket képvisel, amelyek egyaránt visznek közelebb önmagunkhoz, a zenéhez és az irodalomhoz is. Mondanivalója tanárként és segítő szakemberként is elképesztően inspiráló, az előadásmódja a diákokat és a felnőtteket egyaránt magával ragadja. A beszélgetésben saját tapasztalatából is hoz majd bőven, de teret kapnak majd mindazon pedagógusi és segítői tapasztalatok, amelyeket a jelen lévők saját útjukból szeretnének megosztani.

Betekintés az élménypedagógiába

Mire lesz a tanulóinknak valóban szüksége az életben mindabból, amit az iskolában tanítunk nekik? Tantárgyi tudástól függetlenül a boldogulásához mindenkinek alapvető szociális kompetenciákra van szüksége, mint amilyen például az együttműködés, az önbizalom, az indulatkezelés és a kudarctűrés, az empátia és a tolerancia. Az élménypedagógia célja éppen ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése. A jelenlévők saját élmény által szerezhetnek egyrészt ismereteket az élménypedagógiáról, másrészt megérthetik, miben különbözik az élménypedagógia és a játék. Nem utolsósorban pedig fontos tapasztalatokat nyerhetnek saját működésükről.

Dr. Varga Zsuzsanna vagyok, FON alapító, végzettségem szerint családorvos, hatha jóga és FEMM Health termékenységtudat oktató, pszichoterapeuta jelölt. Jelenleg vállalkozó orvos, alapító. Emellett 2 gyermekes anyuka, orvosfeleség. De a címkék mögött a munkám valódi célja, hogy lebontsam a női test köré épített tabukat, és a megszerzett tudás által a kontrollt a nők kezébe adjam. Háziorvosként dolgoztam, de úgy éreztem, hogy bár sok problémát megoldottam, ez csak időszakos, felszínes megoldás volt. Igazán, mélyen nem tudtam segíteni. És a pácienseimen is azt láttam, hogy többre vágynak. Ahogyan én is. Az adminisztrációs munkával túlterhelt háziorvosi praxisba azonban nem fért bele, hogy igazán elmélyedjek abban, amit szeretek, az egészségnevelésben. Úgyhogy váltottam. Így most nőknek segítek, hogy a testudatosság által, életmódváltással egy jobb, élhetőbb, egészségesebb útra lépjenek. Szeretném használni a tudásomat, hogy segítsek javítani a nők fizikális egészsége mellett a mentális és lelki jólétüket is. Megismertetni a mindfulness, a jóga és az életmód intervenciók lehetőségét, valamint a cikluskövetés, testudatosság csodáját már korán, így végre felnőhet egy olyan generáció aki nőiségére már erőként és áldásként tekint, kezében a megszerzett tudással magabiztosan hoz döntéseket önmaga és a környezete egységét figyelembe véve. Hiszem, hogy az egyik legjobb befektetés, amit egy nő megtehet magáért, hogy megismeri a teste működését, tudatossá válik a fiziológiás – aka számára normális folyamatokra, és így időben felismeri a figyelmeztető jeleket, így megelőzve a problémák kialakulását. Szinkronban él a ciklusával, önmagával azonosan, ez a 21. századi biohacking nőknek!

Hofgárt-Ékes Noémi vagyok (CCO – CHIEF COMMUNICATIONS OFFICER - FON), pszichológus jelölt.  A munkáimban és amagánéletemben is az erős társadalmi hatással bíró témák mozgatnak és töltenek fel. Semmi más nem igazán érdekes számomra, csak az, ami a nők jóllétéért dolgozik. Ezért írok a személyes élményeimről és tapasztalataimról is évek óta rendszeresen – a változás reményében. Fontos, hogy a nők hangja mindenhová elérhessen – olyan helyekre és olyan témákkal kapcsolatban is, amelyekről eddig álmodni sem mertünk. Fontos, hogy kiálljunk, hogy egyesével megosszuk a történeteinket. Hiszek abban, hogy a saját egészségünkért és a lányaink könnyebb boldogulásért kell a lehető legszélesebb körben terjeszteni a funkcionális szemléletet a női egészséggel kapcsolatban. Hogy kockázatos-e ez a vállalás? Óriási falat? Persze, sok szempontból – még most, 2022-ben is. Mégis úgy gondolom, hogy nincs más út. Itt az ideje lebontani az elavult tabukat, küzdeni az egyenlőtlen bánásmód ellen és a reproduktív jogokért, és információkat adjunk a nők kezébe a saját testükről. Ezáltal olyan szinteken biztosíthatunk nekik lehetőséget az önrendelkezésre, a sorsuk alakítására és a valódi egyenjogúságra, mint eddig soha.

A női egészség alapvető, meghatározó kérdéseivel kapcsolatban a legközelebbi múltig számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul: az extrém mértékű tabusítás, a női testtel szembeni irreális elvárások és a korrekt kutatások hiánya mind hozzájárultak ehhez. Mára óriási változások zajlottak le minden területen, és még nagyobbak vannak folyamatban. A tabuk helyére kutatásokkal igazolt evidenciák kerültek, ennek köszönhetően pedig az irreális elvárásokkal szemben is egyre ellenállóbb a nők legújabb generációja. A női egészségtudatosság terepe tehát tökéletesen megváltozott az elmúlt évtizedben. Óriási felelősségünk van azzal kapcsolatban, hogy az új információkat, a test- és ciklustudatos perspektívát a lehető leghamarabb a fiatal lányok kezébe adjuk - nőként, férfiként, szülőként, és pedagógusként egyaránt. Hogyan lehetünk ebben hatékonyak? Mit tehetünk azért, hogy a lehető legteljesebb egészség a nők számára is elérhető legyen? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a workshopon.

Paizs Dóra megoldásközpontú coach, szervezetfejlesztő, az Anyacsavar alapítója vagyok. 1999-ben szereztem pedagógus diplomát a JATE-n, majd az ELTE szociálpszichológia doktori képzésén folytattam tanulmányaimat. Pedagógusként kamaszokkal és felnőttekkel dolgoztam együtt, ahol a nyelvtanítás melletti legfontosabb célom a jól működő mikroközösségek létrehozása volt. Évekig dolgoztam a Concordia vezető szervezetfejlesztési tanácsadójaként és trénereként, ahol a céges ügyfeleink üzleti céljainak és a cégeknél dolgozó munkatársak érdekeinek összehangolása, hatékony együttműködésük elősegítése volt a feladatom. Első gyerekem születése után kisgyerekes anyaként megalapítottam az Anyacsavar blogot, amelynek fő célja minél többféle mintát, megoldást, helyzetet és megküzdési stratégiát bemutatni a női szerepek összehangolására. Egyéni coachinggal támogatok első sorban kisgyerekes szülőket az optimális munka-család egyensúly megtalálásában, a gyerekek melletti önmegvalósításban, és a folyamatos idő- és szerepzsonglőrködésben. Céges teamek részére együttműködés és hatékonyságfejlesztő műhelymunkákat, képesség és attitűdfejlesztő tréningeket és megoldásközpontú coachingot tartok.

A megoldásfókuszú brief coaching ereje a jó kérdésekben van. Kifejlesztői azzal kísérleteznek a mai napig, hogy hogyan lehet a lehető legrövidebb idő alatt valós változást elérni. Használták már az Északi sarkon is, ahol az extrém hideg miatt a telefon akkumulátora csupán egy percet bírt, így összesen egyetlen kérdés feltevésére volt lehetőség. A műhelymunkán azzal kísérletezünk, hogy egy-egy helyzetben mi lehet az az egyetlen jó kérdés, ami elindíthatja a változást.

Egy kutatás tanulságai (Előadás)

Menyire ismerik fel a pedagógusok az álhíreket és az adathalász csalásokat? A Média Detektív Fiataloknak projekt keretében nemcsak a fiatalok tudását mértük fel, hanem a pedagógusokét is. Az előadásban bemutatom a kutatások eredményeit, azt, hogy a diákok, vagy a pedagógusok szerepeltek-e jobban a felméréseken. Melyek azok az átverési típusok, amelyeket a diákok, és melyek azok, amelyeket a tanárok ismertek fel jobban.

 

Az önmagáért való játék szerepe

A TANDEM nonprofit szervezet Képzői Körének tagjaiként rendszeresen tartunk élményalapú, iskolán kívüli képzéseket különféle témákban. A tematikus képzéseink mellett módszertani képzéseket is tartunk pedagógusok számára, amelyen a munkánk során alkalmazott nem-formális módszertant adjuk tovább. A szervezetünk 2012 óta tart kurzust a leendő pedagógusoknak a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán Az osztályfőnök szerepe címmel. A témában eddig 4 kiadványunk is megjelent.

A játék az ember egyik alapvető szükséglete és a tanulás legelső formája. A játék során a gyerekek felszabadultan, a figyelmüket és képességeiket összpontosítva fejlődnek. Az iskolákban gyakran használjuk a játékokat arra, hogy általuk hatékonyabban tudjuk átadni a tananyagot. Ne felejtsük el azonban, hogy a játék önmagában is fontos érték, hiszen hozzájárul a gyerekek lelki egyensúlyához, a személyiségük fejlődéséhez, és megteremti a tanuláshoz szükséges feszültségmentes, örömteli légkört. Ezen a workshopon játszani fogunk, mégpedig azért, hogy megtapasztaljuk az önmagáért való játék élményét. Nagy szeretettel várunk mindenkit, aki szívesen bővítené a pedagógusi eszköztárát, aki szeretne új játékokat tanulni, de azokat is, akik egy kis játékos kikapcsolódásra és lelki felüdülésre vágynak.

Falyuna Nóra vagyok, nyelvész, tudománykommunikációs szakértő. MTA Bolyai-ösztöndíjas kutatóként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusaként és ugyanitt a Tudomány és Társadalom Kutatóműhely vezetőjeként fontosabb kutatási témáim a tudománykommunikáció; áltudomány, összeesküvés-elmélet és tudományellenesség; manipuláció, megtévesztés, dezinformáció a digitális kommunikációban. Elkötelezett vagyok a tudományos ismeretterjesztés, valamint a tudomány és társadalom különböző szegmensei közti együttműködés fontosságában, ezért tudományos munkám mellett rendszeresen végzek tudományos ismeretterjesztést különböző közönségek számára, illetve szakértőként különböző intézmények projektjeiben is részt veszek. Különösen fontosnak gondolom mindezt a folyton változó, mindannyiunk életét befolyásoló online világgal kapcsolatos ismeretekre vonatkozóan.

Napjaink egyik központi témáját adják a megtévesztés és manipuláció (új?) jelenségei, amelyek nem feltétlenül újak, viszont a jelenlegi online környezetben soha nem látott mértékben és módokon jelenhetnek meg és terjedhetnek. Igaz ez a tudománnyal kapcsolatos megtévesztő tartalmakra, áltudományos, tudományellenes meggyőződésekre, összeesküvés-elméletekre is - ahogy azt valamennyien megtapasztalhattuk például a közelmúltban a koronavírus-járvány során is. Azt is látjuk, hogy az online közegben ezek a meggyőződések összekapcsolódnak, egymás érvelési alapjává vagy következtetésévé válnak, és egy akár bagatell áltudományos elképzelés szélsőséges összeesküvés-elméletté formálódhat. Egyre nehezebb megállapítani az online információs zűrzavarban, milyen tartalomnak hihetünk, milyen információforrásokban bízhatunk, hol kezdődik vagy hol ér véget egy megtévesztő tartalom, mihez kezdhetünk egyáltalán mindezzel. A workshopon e kérdésekről fogunk beszélgetni az áltudományok és összeesküvés-elméletek hálózatának példáján keresztül.

Szövegelő - olvasd, írd, mondd!

Néha nehéz szavakba önteni érzelmeinket. Gyerekként, kamaszként meg aztán különösen! A workshopon irodalmi szövegek, versek közös olvasásával és egyszerű írásgyakorlatok által csalogatjuk elő érzéseinket, ismerjük meg jobban önmagunkat és egymást. A módszert magyarórára, osztályfőnöki órára vagy tantárgytól függetlenül bárhová becsempészhetjük, hogy segítsünk diákjainknak megnyílni és felismerni azt, mi zajlik épp bennük. Időnként ehhez elég egy papír és egy ceruza...

 

Nyilvánosbeszéd-gyakorlatok pedagógusoknak

Bizonyára sokunknak ismerős az a helyzet, amikor az egész iskola nevében „kellene” a tévéseknek nyilatkozni, vagy egy osztálynyi diáknál több ember előtt beszédet mondani, és görcsbe rándul a gyomrunk, legszívesebben menekülőre vennénk az irányt. Sokan élik át tanárként, hogy szívesen szerveznek programot, élvezettel végzik a munkájukat, az, hogy mások vagy a kamera előtt beszéljenek róla, mégis kínosan nehézkes, pedig tudják, hogy csupa jó dolgot hoztak létre.

Lámpaláz, önbizalomhiány, az örökölten kötelező „szerénység” – sok minden lehet a jelenség mögött. A workshopunkon arra szeretnénk néhány gyakorlatot mutatni, hogy hogyan találjuk meg a mondanivalónknak azt a leglényegibb részét, amely kimondva igazán szívtől szívig ható üzenet lesz és hogyan tanuljuk meg a szorongásból áttenni a fókuszt a megosztás felé.

Molnár Kriszta vagyok, szociológus, coach, pszichodráma-asszisztens. Munkám során egyénekkel, csoportokkal és szervezetekkel is dolgozom, és a kommunikáció terén azt tapasztalom, hogy bár sokszor technikákat tanítunk és igyekszünk elsajátítani, a lényeg mégis mélyebben van: az attitűdök, hiedelmek, önértékelési mintáink szintjén. Szeretek olyan munkafolyamatokban benne lenni, amikor a témát mélyebbről, az önismeret felől indítjuk. Azt tapasztalom, hogy az igazi változásoknak, a szív-központú találkozás és megértés adja meg az alapját.

Zalka Judit vagyok, pedagógus, cserkész, a TANDEM no. képzői körének tagja. Alapiskolás diákokkal foglalkozom. Négy éven át tanítottam a nulladik osztályban hátrányos helyzetű gyermekeket fejlesztve. A rugalmas, gyermekközpontú, stresszmentes pedagógia híve vagyok, s ezt előszeretettel alkalmazom a munkám során is. Abban hiszek, hogy ha megfelelő nyitottsággal fordulunk a gyermekek felé, csodákat tudunk művelni.

Klinikai és nevelés lélektani szakpszichológus vagyok, egyetemi tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, több egyetemen óraadó. Harminc éve foglalkozom a neurodivergens fejlődéssel, így az átütő vagy többszörös különlegességű tehetség, a tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus zavar spektrumok területekkel. Több egyéb fejlesztő központ mellett legutóbb megalapítottam az Atipikus Fejlődés Módszertani Központot, amelynek munkájában a gyakorlatban is megjelennek a 21. század kihívásainak megfelelő módszerek.

Növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, kontroll és autizmus zavar spektrum. Ezek a nem mindig nyilvánvaló és gyakran pontosan nem is azonosítható idegrendszeri érésbeli eltérések sokszor együtt és különböző kombinációkban jelennek meg, mert a neurológiai hátterük hasonló. Gyakoribbá válásuk oka a környezeti tényezők jelentős megváltozása. Diagnózisokkal nem megoldható a probléma, szemléletbeli és módszertani megújulásra van szükség. Az atipikus idegrendszeri fejlődés esetén a megfelelő környezet jellemzői: korlátozó, türelmes, alkotó.

Papp András, Waldorf-tanító, dráma rajongó, mozgástanár, férj, apa, kereső, összekapcsoló, lelkes

Játszani jó, improvizálni menő, az itt-és-most meg egyenesen csúcs. Mozogni, frissülni, komolyan venni s nevetni fogunk több kis apró drámajátékban. Továbbgondolni, átszabni a játékokat ér. Aki az improvizációval improvizálni is mer, az sok helyzetben is fogja tudni alkalmazni az ittenieket.

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, korábban az ELTE, jelenleg a Színház- és Flmművészeti Egyetem, valamint a Partium Keresztény Egyetem professzora; a magyar nyelvstratégia kidolgozója, legutóbbi könyve a Ludovika Egyetemi kiadó gondozásában: Az internet népe.

A digitális világgal kapcsolatban sok leegyszerűsített és hamis állítás van forgalomban, pl. az, hogy mostantól a gyerekek tanítják a felnőtteket, vagy hogy a kihelyezett agy mindent megold, a memoriter a múlté, a tanár személyiségét elnyomja, sőt esetleg feleslegessé teszi a technológia. Az előadó a magyar internetnyelvészet első szorgalmazója, közel negyedszázados kutatásai alapján ezeket a leegyszerűsített és közhelyes véleményeket mutatja be - több oldalról, végeredményben az intuitív érvelés és megértés módszerével.

A kritikus gondolkodás fejlesztése

A kritikai gondolkodás az egyik legfontosabb emberi kompetencia, amelyet naponta kell alkalmaznunk az információkkal zsúfolt világunkban.

A műhelymunka aktivitásainak célja a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ne elégedjünk meg a rendelkezésre álló információkkal, érdeklődjünk tovább, elemezzük a különböző nézőpontokat, részesítsük előnyben az objektivitást a szubjektivitással szemben! Ne legyenünk csak passzív befogadói az információknak, képviseljünk saját álláspontot, aztán hozzuk meg jó döntéseinket!

Mellár Mezei Anita vagyok, pedagógus és képzett mindfulness-tanár. Személyes és szakmai életem igazi fordulópontja a mindfulness-szel való találkozás volt. A tanári szerepemben önazonosabban tudtam jelen lenni, megértve, hogy elsősorban ember vagyok, és a figyelemből és gondoskodásból magamnak is kell adni. Így is jelen lenni a tanulási/ tanítási folyamatban egy bizalmi kapcsolat és igazi együttműködés építése magammal és mindenki mással, kicsikkel és nagyokkal egyaránt.

Már hétfőn bevetheted ezeket a mindfulness-gyakorlatokat, amelyekkel nem csak karizmatikus pedagógus, felnőtt, hanem boldog ember is lehetsz. Ez lesz hatással a gyerekekre az osztályodban, kollégákra, családodra és önmagadra is. Nagy terv, de nem lehetetlen, sőt tanulható. Ezen a workshopon a központban a mindfulness 2 alappillére: a figyelem és az élmény. Hogyan lehet ez hozzájárulás a mindennapok forgatagában akár az iskolában, sőt azon túl is?

Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus Mottó: "Mindig van másik út, mindig tehetünk mást, mint eddig tettünk, ezért lehetséges a változás." Szakterületek: időgazdálkodás, karriermenedzsment, konfliktus- és stresszkezelés, az önbizalom pszichológiája Eddig megjelent könyvei: „A siker tervezhető” (2018), „100 mondat, amely megváltoztatta az életemet” (2020), „A lélek igazságai” (2022)

Bárcsak két helyen lehetnék! Ez sajnos lehetetlen. Ellenben az nem, hogy a heti 168 óránkból többet is kihozzunk, akár mennyiségről van szó a teljesítmény érdekében, akár minőségről a saját életritmusunk jobb szervezése miatt. Mindannyiunk hetében van minimum 10-20 olyan óra, amit rendre elveszítünk. Ennek eredünk nyomába. Felütés: „A rossz hír az, hogy az idő repül. A jó hír az, hogy te vagy a pilóta.” (Michael Altshuler)

Egyetemi oktató és médiakutató vagyok, a Pécsi Tudományegyetem BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének habilitált docense. Kutatóként mostanság elsősorban az ifjúsági médiahasználat rendhagyó, kreatív formái, valamint a médiakultúránkat átható felhasználói részvétel jelenségei foglalkoztatnak. Vizsgáltam a Z-generációs youtuberek munkásságát, az Instagramon íródó naplóregények és instaversek szerepét a fiatalok médiahasználatában, a mémek jelentőségét az online nyilvánosságban. Tanárként kritikus médiaoptimista vagyok: hiszek abban, hogy bár a közösségi médiaplatformok használata valódi kockázatokat és veszélyeket is hordoz, a tanároknak és a szülőknek van lehetőségük ezekkel szemben a médiahasználatban rejlő kreatív potenciált erősíteni. Ennek mikéntjéről szeretnék együtt gondolkodni a workshop résztvevőivel.

A közösségi oldalak és applikációk elsősorban a társas kapcsolódás, az online interakciók és közösségi aktivitások számára biztosítanak platformot, jelentőségük azonban nem merül ki ebben. Kutatásaim során olyan rendhagyó, a gyártók által eredetileg nem tervezett, kreatív használati módokkal találkoztam a közösségi médiában, melyek a felhasználók, különösen a fiatalok körében a kreatív és művészi önkifejezés, alkotás, esetenként a közéleti véleményformálás színpadaivá teszik ezeket a hálózati felületeket. Interaktív előadásomban az Instagram közösségi média applikációra fókuszálva olyan használati módokat mutatok be, melyek során az irodalom, az újságírás vagy a turizmus területén amatőrök hoznak létre és publikálnak sokakat érdeklő médiatartalmakat. Ezután pedig a résztvevőkkel együtt megvizsgáljuk, hogy ezek a médiahasználati formák hogyan építhető be egyes tantárgyak oktatásába, összekötve a médiahasználati élményt és az alkotás örömét a tudásszerzéssel, illetve a diákok készségeinek fejlesztésével.

Szíjártó Imre vagyok, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Film- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Kortárs kelet-európai filmmel és a mozgókép- és médiaoktatás módszertanával foglalkozom.

A foglalkozás egy középiskolásoknak készült mozgóképkultúra és médiaismeret-tankönyv álhírekkel foglalkozó leckéjét dolgozza fel (a könyv elérhetőségét l. alul). A 12. leckéről van szó, amelyben tehát a tankönyv az álhírek jellegzetességeit tárgyalja. A foglalkozás a következő részekből áll. 1. Egy néhány pontban szeretném elmondani azokat a szemléleti és módszertani elképzeléseket, amelyek a lecke mögött állnak. 2. A következő részben közösen átnéznénk a lecke szövegét, majd megoldjuk a leckében szereplő feladatokat. 

A tankönyv: https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MOZ1112TA__teljes.pdf

Fekete Tamás zongoraművész. Fiatal, energikus, szenvedélyes. Van bátorsága nem csak előadóművészként megjelenni, hanem a zenéről beszélgetni, zenetanításról vitatkozni, korunk trendjeit értelmezni, pedagógiai és előadóművészi határterületeket feszegetni. A másfél órás workshopon ő zenél, mi pedig beszélgetünk majd, személyes hitekről, pedagógiai kérdésekről, az úgynevezett „mai gyerekekről”, a zenével kapcsolatos misszióról. Hogyan érhetnénk el, hogy minden gyerek valamilyen módon kapcsolatba kerüljön a zenével? Hogyan lehet támogatni a szabad zenélés kibontakozását? Hogyan követhetjük le a digitalizációval járó trendek alakulását? Szabad-e popularizálni a komolyzenét? Hogyan érdemes a zene értelmezését tanítani, milyen képességeket érdemes fejleszteni a kisgyerekeknél a zene megszerettetése érdekében? Zenélni fogunk és beszélgetni, kérdezni és válaszolni, elmével és szívvel egyaránt jelen lenni. Tartsanak velünk!

Molnár Éva vagyok a TANDEM, n.o. projektkoordinátora és trénere.

A stressz fogalmát, vagy érzetét, egyikünknek sem kell bemutatni. Azt azonban kevesen tudják, hogy a stressz szükséges az életünkhöz, hovatovább, hogy létezik pozitív stressz is. A feszültséggel járó, stresszes helyzeteket - teljes mértékben - képtelenség elkerülni. Azonban, ha a negatív stressz rendszeressé válik az életünkben, az súlyos tünetekhez, végül pedig kiégéshez vezethet. A stressz nem válogat, megjelenik gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Ha kíváncsi vagy rá, hogy miként lehet megelőzni a kiégést, milyen stresszkezelési eszközök vannak, illetve, hogy mi is az az öngondoskodás és miért fontos, akkor ezt a workshopot neked találták ki.

Hruska Emese vagyok, zenepszichológus, az ELTE Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet egyetemi adjunktusa. Tizenkét évig tanultam klasszikus hegedűt és magyar népzenét. Több szempontból is súlyosan maximalista voltam, amiből sikerült "elég jó"-vá alakulnom. 2019-ben zenepszichológiából doktori fokozatot szereztem a londoni Roehampton Egyetemen. Kutatásomban az énképet, a perfekcionizmust és a lámpalázat vizsgáltam klasszikus zenészeknél. 2020-ban pedig elindítottam a PerfActionist podcastot és blogot azzal a céllal, hogy a teljesítménypszichológia szakemberei és a tapasztalt, neves előadóművészek megosszák tudásukat az "egészséges karrier"-ről. A témában rendszeresen tartok előadásokat és egyéni konzultációkat zenészek, zenetanárok és a zenei pályára készülő fiatalok számára.

Bár a maximalizmus évszázadok óta kísérti a klasszikus zenészeket, a probléma egyáltalán nem zenespecifikus. A 20. század végén megjelenő social media komoly problémákat okozott a mai fiatalok és a szüleik számára. Amíg a felnőttek arra törekszenek, hogy tökéletes szülők, tanárok, főnökök legyenek, a fiatalok a tökéletes külsőt hajszolják vagy csak egyszerűen szeretnének menők lenni. Közben viszont rengeteg tabutéma alakul ki — az emberek nem mernek beszélni tökéletlenségeikről.

Szabó Csilla vagyok, képzettségem szerint alsó tagozatos pedagógus. Sok éve foglalkozom drámapedagógiával, képesítést Zsámbékon szereztem.

A workshop célja az, hogy megmutasson  néhány olyan munkaformát, ha úgy tetszik drámai konvenciót, ami több területen jól alkalmazhatò. Játsszunk, gondolkodjunk együtt, de főleg hasznosítsuk a tapasztalatainkat.
 

Hogyan előzzük meg az iskolában az online konfliktusokat?

Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Film- és Médiatudományi Tanszékén dolgozok tanársegédként. A doktori kutatási témám a biztonságos internethasználat és a szexting témákat járja körbe. Fontosnak tartom, hogy az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben járjon, ezért kb. 10 éve rendszeresen tartok foglakozásokat gyerekeknek, szülőknek és a pedagógusoknak a digitális világ témáiból (internetbiztonság, tanulástechnika, médiatudatosság, jövő szakmái, mentális egészség, játékfüggőség, adatvédelem stb.).

A workshop keretében a pedagógusoknak az elméleti tudás mellet azokat a gyakorlatban is alkalmazható online és offline módszereket, amelyeket alkalmazni tudnak a téma körbejárásakor annak érdekében, hogy fel tudják készíteni tanulóikat az cybertér kihívásainak (zaklatás, adatvédelem, grooming, szexting stb.) kezelésére.

Iránytű a konfliktusok kezeléséhez

Tréner, coach, szervezetfejlesztő, a Tandem képzői körének tagja. A jó beszélgetések, a jó ügyek, a taichi és a csikung elkötelezettje. Ember, férj, testvér, barát, gyerek, fejlesztő szakember.

Mi a konfliktus, hogyan viszonyulunk hozzá, milyen stratégiáink vannak a megoldásában, illetve kezelésben? Otthon, iskolában, piacon. A workshopon ránézünk arra, hogy mik a legfontosabb lépései a konfliktusok kezelésének és összeszedjük, mire ügyelj, ha valóban kezelni szeretnéd a konfliktusos helyzeteket és nem csak letudni vagy elkerülni.

Hajdu Péter nyilvános beszéd tréner. Abban segíti klienseit, hogy kifinomultan kommunikáljanak, és kiemelkedően adjanak elő. Elsősorban multinacionális cégekkel és nemzetközi szervezetekkel dolgozik a világ különböző pontjain, emellett tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Munkanyelve az angol és a magyar, valamint adott elő franciául és mandarin kínaiul is. Nyilvános beszéd versenyzői évei során számtalanszor állt dobogón európai szinten, a magyar bajnokságot 13-szor nyerte meg, többek között humoros beszéd kategóriában.

Az utóbbi időben az egyik fő szakmai témája a humor a munka világában. Multinacionális cégeknél tartott humor workshopokat, illetve több konferencián adott elő a témáról, többek között Szófiában, a világ legnagyobb nyilvános beszéd konferenciáján.

Humor a munkahelyen? Mik a benne rejlő lehetőségek? És a veszélyek?
Hogyan hat a humor egyéni és csoport szinten? Hogyan használjuk a humort? Hogyan döntsük el, mi az, ami helyénvaló?
Mit mondanak a fentiekről a humorral kapcsolatos elméletek és kutatások?
A válaszokért csatlakozz az interaktív elemeket tartalmazó előadásomhoz!